Keszhazinfo

Élénk szakmai vita alakult ki júliusban az ÉVOSZ Könnyszerkezet-építő Szakmai Tagozata (MAKÉSZ) és az árvízi újjáépítést szervező Belügyminisztérium között a szerelt házak árvízveszélyes területeken történő építéséről. Most alább Wiesner György építész véleményét olvashatják.

A történet alapja: a felsőzsolcai árvízkárosultak tüntettek (teljesen jogosan), mert a felsőzsolcai képviselőtestület úgy döntött, hogy aki könnyűszerkezetes technológiával építi újjá házát, az kevesebb támogatást kap. A részletekbe ne menjünk bele, mert a fő probléma máshol van; egy emberhez vezet. Rudolf Mihály főépítészhez – írja a keszhaz.blog.hu szerkesztője.

Az épületek teszik ki az unió energiafogyasztásának 40 százalékát, így különösen fontos energiateljesítményük javítása ahhoz, hogy az EU elérje CO2‑kibocsátási célkitűzéseit. Az EP-képviselők szavaztak: 2020-tól valamennyi felhúzott épület alacsony vagy nulla szén‑dioxidkibocsátással és primer-energiafogyasztással rendelkezzen. A hagyományos házakhoz képest jelentősen energiatakarékos készházak ezzel új történelmet írhatnak azokban az országokban, ahol még kevésbé terjedtek el – mint például hazánkban is.

Nyugati szomszédunknál – ha nem is kolbászból, de – sok helyen sövényből van a kerítés. Nem félnek a betörőktől. Talán, mert nincs is annyi betörés.  Készházból viszont rengeteg van.   Apropó, betörés.  A készházba tényleg falat bontva megy be a csákányos betörő?

És a panellakás? És a téglaház? Mint tudjuk, minden relatív. Akkor hol az igazság?

Feleannyi hagyományos rendszerrel kivitelezett építkezés volt 2009-ben, mint 2008-ban. Ez óriási esés. A recesszió természetesen a készházakat sem kímélte, de itt jóval csekélyebb volt a visszaesés; mondhatni: a téglásokhoz képest csak megbotlottak, de nem zuhantak.