Keszhazinfo

10 év múlva valószínűleg jobban tartja majd az árát, mint egy hagyományos vagy szokványos épület.  Miért? Az Európai Unió irányvonala szerint 2020-tól passzívházaké lesz a főszerep. Egy napirenden lévő javaslat szerint csak passzív házak építését engedélyeznék 2020 után. Ez pedig azt is jelenti, hogy aki már most energiatakarékos készházban, mondhatni passzívház jellegű házban gondolkodik, annak évek múlva sokat érhet az ingatlana.

Az energia egyre drágább, telente ráadásul kiszolgáltatott helyzetben van az ország. Immár két éve az a kérdés: meddig tartják zárva a gázcsapot, és vajon elegendő lesz-e addig a tartalék?

Hazánkban egy 150 négyzetméteres családi ház fűtésére és melegvíz-előállítására fordított átlagos energiafogyasztása 30 000 kWh/év, azaz 250 kWh/év/m2. Fűtési szezonra vetítve ez nagyjából 170 000 forintot jelent.

Németországban ez az érték 80, Ausztriában egyes tartományokban pedig akár 50 kWh/m2/év is lehet; ezek azok az értékek, melyeket el kell érni ahhoz, hogy államilag támogatott legyen az építkezés.

Az osztrák Hartl Haus készházgyártó cég, amely 2004 ősze óta a „Klima:aktiv” névre keresztelt osztrák minisztériumi kezdeményezés hivatalos partnere, már évekkel ezelőtt felépítette az első – minimális energiát használó – előregyártott klima:aktiv mintaházat. A ház mind ökológiai, mind energiatechnológiai szempontból mintaértékű házépítési koncepció alapján épült – és ezt a házat bárki megtekintheti, hiszen bemutatóházként üzemel.

Ahogy emelkednek az energiaárak – az élen a fűtésköltséggel -, egyre inkább előtérbe kerülnek a minőségi készházak. Szakemberek szerint ugyanis a készházakkal a fűtésköltség több mint harmadát is megspórolhatjuk.